Búcsúzunk Csapó Tamás Gábortól
(Róma 12,15 „Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.”)
Csapó Tamás Gáborral 2006 tavaszán ismerkedtem meg, amikor az akkor még 5 éves mérnökinformatikus képzés keretében a teljes évfolyam számára tartottuk a Beszédinformációs rendszerek tárgyat. Jeles eredménnyel vizsgázott és megkeresett azzal, hogy érdekli a téma és szívesen foglalkozna vele. Ősszel már TDK dolgozatot adott elő a prozódiai változatosság gépi megvalósításának témakörében, amivel I. díjat nyert és amivel a 2007-es informatikai OTDK-n I. helyezett lett. 2008-ban Fék Márkkal közösen voltunk sikeresen megvédett diplomaterve konzulensei. A kihívás azóta sem megoldott, napjainkban is kutatás tárgya. 2008 őszén kezdte meg PhD hallgatóként tanulmányait a BME TMIT-en.
Közben bekapcsolódott az oktatásba és az alapkutatástól az alkalmazásokig terjedő projektjeinkbe is. Hamarosan csapatunk oszlopos tagjává vált. 2014-ben Fulbright ösztöndíjasként egy fél évet töltött családjával az Indiana egyetemen, ahol motivációt kapott az artikuláció ultrahangos vizsgálatára. Hazatérve megvédte PhD disszertációját, majd egyik kezdeményezője volt az ELTE-n a BME közreműködésével, Markó Alexandra vezetésével megvalósuló Lingvális Artikuláció Kutatócsoportnak (MTA-Lendület 2016-21). 2017-ben nyerte el első OTKA pályázatát Artikulációs mozgás alapú beszédgenerálás témakörben (2017-22). 2022-ben újabb OTKA támogatást nyert el Az artikuláció és az agyi jelek elemzése beszéd alapú agy-gép interfészhez témában (2022-26). Szoros kapcsolatot épített ki az SZTE munkatársaival is. Meghatározó szerepet játszott hazai (pl. Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor és Infokommunikációs Nemzeti Labor) és nemzetközi (pl. H2020, AAL, Horizon Europe) pályázataink elnyerésében és megvalósításában. Kreatív módon működött közre ipari alkalmazásaink kidolgozásában is. 39 éves korára közel 180 publikáció fűződik a nevéhez, melyekre több, mint 320 független hivatkozás érkezett. T(últ)eljesítette az MTA doktori fokozatnak a Műszaki Tudományok Osztályán előírt publikációs követelményeit. Karácsonykor még arra biztattam, hogy kezdje el előkészíteni a habilitációs és az MTA doktori dolgozatát.
Tamás a hallgatók felé is nyitottan, támogatólag közeledett. Közösen konzultáltuk Mohammed Al-Radhi-t, a BME VIK egyik első Stipendium Hungaricum ösztöndíjas, PHD fokozatot szerző hallgatóját, aki mára megbecsült munkatársunkká vált. Tamás 2024-ben három PHD hallgató témavezetője volt.
Tamás nemcsak tudós informatikusként, de közösség és kapcsolati hálózat építőként is kiváló ember volt. Nyitott, nyugodt és barátságos természete, mélyen istenhívő gondolkodása megkönnyítette a kapcsolódást hozzá. Örömmel vettünk részt 2010-ben esküvőjükön, majd érdeklődéssel követtük a család gyarapodását a négy gyermekkel. A COVID ideje alatt családjával vidéken kezdett új életet. Jó volt hallani lelkes beszámolóit a ház felújításáról. 2023 nyarán pedig Moonshine néven kisebb nemzetközi konferenciát szervezett a falujába. Részt vett az 2023. szeptemberében indult ENFIELD kiválósági hálózat munkájában is. 2024.január 25-én még egy kiváló kutatási tervet juttatott el hozzám.
Derült égből villámcsapásként ért a hír, hogy 2024. január 31-én véget ért földi útja és a mennyei hazába költözött. Sem a közelebbi, sem a távolabbi munkatársainknak nem volt tudomása arról, hogy milyen lelki terheket hordoz Tamás. Örök titok marad, hogy mi vezetett idáig. Tanulságként velünk marad, hogy igyekezzünk figyelni egymásra, támogatni a körülöttünk levőket. Felesége és gyermekei számíthatnak szolidaritásunkra és támogatásunkra.
2024. 02. 11.
A BME TMIT és a Smartlabs nevében Németh Géza laborvezető
