Az Építőmérnöki Kar frissen, 2022 szeptemberében indult angol nyelvű építményinformatikai mérnök mesterképzését a VIK oktatóival együttműködve dolgozta ki, illetve oktatja. Az új képzés szakfelelőse,  Lovas Tamás, illetve lelkes oktatói csapata új szemléletet igyekszik meghonosítani a képzésben. A külföldi (SH-s) és magyar hallgatók a hagyományos képzési formák mellet sok gyakorlatorientált, projektszemléletű feladaton keresztül ismerik meg a szakma számos területét, azon belül a legapróbb részleteket valóságos építményinformatikai helyzeteket feloldva sajátítják el.

Az adatgyűjtéssel és adatelemzéssel kapcsolatos projekttárgyakon tanultak elmélyítésére a Kar egy kihelyezett projekthetet szervezett április 24-től 29-ig. Annak érdekében, hogy a hallgatók az egy hét alatt a projektekre tudjanak koncentrálni, mindez a BME Balatonfüredi Tudásközpontjában került megszervezésre.

A külföldi hallgatók többsége még nem járt a Balatonnál, így különösen inspiráló volt számukra a környezet. Nem titkolt szándék volt a csapatépítés, ami így nem csak a 3-5 fős projektcsapatokon belül erősítette az együttműködést, hanem a csapatok között is figyelemre méltó, egymást támogató összmunka alakult ki. A helyszín, illetve a Budapesttől való távolság esténként is tovább erősítette a kohéziót. A megfáradt, lazítani vágyó hallgatókkal együtt söröztek, pizzáztak, sőt bográcsoztak azok az oktatók, akik néhány napra le tudtak költözni Balatonfüredre.

Hogy telt egy nap? A hallgatók hozták magukkal azokat az Arduino készleteket, melyekkel az őszi félévben ismerkedtek meg, és amelyek magasabb szintű használatát tanulják a tavaszi szemeszterben. Rengeteg szenzor működését, programozását sajátították el, kiismerték az olykor gyengébb minőségű szenzorok hibáit. Ezzel a tudással felvértezve találtak ki a BTC helységeiben különféle „okos építmény” szcenáriókat, elképzelt helyzeteket, feladatokat.

• Volt csapat, amelyik egy tanterem hallgatóságának pillanatnyi létszámát mérte, hogy veszély esetén a mentő egységeknek pontos információja legyen a bent rekedtekről.
• Máshol egy konferenciaterem kommunikációs rendszerének minőségét mérték ki, ellenőrizték, hogy a hangrendszer valóban mindenhol azonos élményt, érthetőséget biztosít-e.
• Számos megoldás született a nyílászárók biztonsági állapotának figyelésére (többféle nyitottsági állapot detektálásával, távoli monitorozásával), vagy éppen az energetikai szempontokat vizsgálva a falak és nyílászárók pontos hőtechnikai, hővezetési, benapozási paramétereinek elemzésére.
• A hallgatók hőkamerás felvételek és további épületdiagnosztikai mérések elemzésével igyekeztek kideríteni, hogy az egyes faltípusok és nyílászárók milyen szerkezeti megoldásokkal kerültek megépítésre, hogy későbbiekben ezekkel az információkkal támogathassák a helyiségekről készülő épületenergetikai numerikus szimulációikat.
• Az építményinformatikai mérések szinte elengedhetetlen célpontja a helyiséghőmérséklet, illetve a relatív páratartalom mérése, melyekre szintén születtek ügyes megoldások.
• Mindeközben gyakorolták a kommunikáció lehetőségeit is. Az egy hét alatt nyert adatokat felhőbe töltötték (aminek szoftveres megvalósítása szintén újdonság volt az építőmérnök hallgatóknak), vagy épp a szűkösen rendelkezésre álló kommunikációs lehetőségek, hardver elemek kiváltásán törték a fejüket, kiépítve például egy IR kommunikációs csatornát.

Az adatok részben már a projekthét hét alatt elemzésre kerültek. De az adattisztítás, a kiugró adatok eltávolítása, a zaj csökkentése, a jellegzetes statisztikai mutatók vagy jellemző frekvenciák számítása, különféle adatsorok közti korreláció kimutatása vagy épp a korreláció hiányának bizonyítása a szemeszter hátralevő részének feladata, hogy a Python alapú adatelemzéssel kapcsolatban tanultakat valós építményinformatikai helyzetben is használhassák.

Egy-egy nap eredményeit komoly szakmai, mégis jó hangulatú, baráti légkörben zajló prezentációk keretében mutatták be a csapatok, ahol megvitatták egymás ötleteit, eredményeit.

A hét lakhatási költségeit az Építőmérnöki Kart támogató vállalatok finanszírozták, amelyek nagy izgalommal várják a végzésük után hazai cégeknél elhelyezkedő építményinformatikai szakemberek érkezését.

Összességében legfontosabbnak azt tartom, hogy a jó hangulat, az inspiráló környezet komoly munkát, értékelhető eredményeket hozott. Erősítette a hallgatók közti együttműködést, a lelkesedést, az egyéni és a csoportos motivációt, így a hatékony tanulást. Érdemes lenne megfontolni, hogy más mérnöki területeken hogyan lehetne hasonlóképpen élményszerűvé tenni az oktatást.

Összeállította: Kovács Tibor, AUT, az építményinformatikai mesterképzés egyik tárgyfelelőse