Egyetem vagy bootcamp: melyik az értékesebb?

Behavior magazin 2020. december 2.

Charaf Hassan, a BME VIK (Villamosmérnöki és Informatikai Kar) dékánja szerint: „Az egyetemi képzés szerkezete már eleve definiál egy stabil alapot, mert a jellemzői, az absztrakció, a formalizmus, a problémamegoldás erre valók. A stabil, természettudományi alapra azután tudunk építeni. A tudáson túlmenően az egyetemi képzés, főleg a nappali tagozatos, személyiségformáló tényező. Az egyetemről nem ugyanaz az ember kerül ki a végzés után, mint akit felvettünk. A biztos tudásalapra építve a gyors tanfolyamokkal lehet frissíteni egy adott, új környezet ismeretét. Hasonló a helyzet egy új szoftvermódszertannal is. Ez egyszerűbb, mint egyedül »megnézni« az adott technológia szépségeit. A tanfolyamoknak tehát megvan a helye az informatikában.”

Vidus Anett, a HumanField unit vezetője, senior HR-tanácsadó azt tapasztalja, hogy továbbra is súlyos a munkaerőhiány, főleg az IT-piacon: „Nem csupán szoftverfejlesztőkről beszélhetünk, hanem a teljes palettáról, vagyis a rendszergazdáktól kezdve a hálózatüzemeltetőkön át a távközlési szakemberekig. A koronavírus a szakemberhiányos helyzeten szinte semmit sem változtatott. A magasabb hozzáadott értéket képviselő, komplexebbek feladatkörök esetén elengedhetetlennek látszik az egyetemi képzés. A fejlesztők, IT-szakemberek esetében a legtöbb cég igényei, elvárásai nem csökkentek az utóbbi időszakban, továbbra is olyan embereket vesznek fel, akik kiemelkedő felkészültséggel rendelkeznek, ami a releváns tapasztalat mellett sokszor a jól csengő végzettséget is feltételezi. Úgy vélem, hogy összességében valamennyi képzést elvégzőnek jó esélyei vannak az elhelyezkedésre, de gyakran fordul elő, hogy a megbízóinknál erős preferenciát mutatnak a jelöltek végzettségét illetően is. A BME kitüntetett helyen van ebben a tekintetben. Többször is előfordult már, hogy az egyik ügyfelünk kizárólag BME-n végzett vagy MSc végzettségű jelölttel szerette volna betölteni nyitott pozícióit-