A 2020-as év is kiváló eredményeket hozott a HSNLab-ban működő, az Ericsson és az MTA által közösen támogatott NetSoft lendület csoportnak.
10 folyóiratcikk (Electronics, IoT, JNCA, JSAC, Scientific Reports, Sensors (2), TelSys, ToN (2)) összesen több mint 41 impakt faktort hozott, továbbá 9 cikkük jelent meg rangos konferenciákon: CCGrid, CloudNet, CNSM, ICC, NSDI, OFC, PKDD MLSA (2), SOSR. A publikációs eredmények mellett sikerrel indultak a 2020-as NKFIH kutatási és fejlesztési pályázati felhívásokon is: 3 projektre nyertek finanszírozást az OTKA ANN, OTKA FK, TéT programokban. Gratulálunk!
Az akadémiai rakétaként emelkedő kutatócsoport munkájával és eredményeivel kapcsolatos további infók itt: https://netsoft.gsuite.tmit.bme.hu. NetSoft @HSNLab - hsnlab.hu
A kutatócsoport 2017-ben nyerte el az MTA támogatását, terveikről itt olvasható a bme.hu beszámolója:
http://www.bme.hu/hirek/20170613/Ket_uj_lenduletes_kutatocsoportot_alakithatnak_a_BME_kutatoi
A "Hálózatok szoftverizálása a felhőben és a felhők alatt" kutatási projektben az alapkutatás találkozik az "ipari" alkalmazott kutatással.Erős elméleti alapokra építve olyan eredményeket érünk el, amelyeket az
ipar és ipari partnerünk, az Ericsson, közvetlenül is hasznosítani tud - egészíti ki 2020-ban Sonkoly Balázs a 2017-ben megjelent tudósítást.
A jövő hálózati alkalmazásai alapvetően új elvárásokat támasztanak a szolgáltatások alatt működő hálózatokkal és felhő rendszerekkel szemben. Például a ma még csak vízióként létező "Taktilis Internet"
szolgáltatások extrém alacsony, 1ms alatti késleltetést igényelnek nagy megbízhatóság mellett. A jövőbeli sokfelhasználós kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR) és kevert valóság (MR) alkalmazások sikere
szintén azon múlik, hogy az alattuk működő felhő- és hálózati technológiák segítségével milyen felhasználói élményt tudunk elérni. Megvalósíthatóvá válnak olyan szolgáltatások, mint például önvezető
autók vagy drónok távoli, összehangolt kontrollja, emberekkel együttműködő robotok, robotkarok vezérlése ipari környezetben, globális térben működő AR alkalmazások vagy extrém esetben akár távműtétek is
lehetségesek lesznek.
Egyrészt az új alkalmazások új szoftverfejlesztési és üzemeltetési módszereket is igényelnek, amik képesek maximálisan kihasználni a közös platformba integrált legújabb felhő- és hálózati technológiák adta
lehetőségeket. Másrészt a platform szintjén is számos feladat vár megoldásra, hogy az extrém késleltetési követelményeket teljesíteni tudjuk. Mivel a fénysebesség adott korlátja a jelterjedésnek, új megoldások szükségesek. Például bizonyos hálózati elemeket, funkciókat dinamikusan kell a felhasználókhoz vinni. Ehhez jóval több intelligenciát, automatizálást és adaptivitást kell bevezetni a hálózat és a felhő rendszerek különböző szintjein és működési síkjain.
