A BME kancellárja, a VIK dékánja és a VBK professzora is előadást tartott a járvány időszakának oktatási-kutatási gyakorlatát, és az innovációs terveket összegző virtuális rendezvényen.
„A hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megmutatta, hogy minden körülmények között tud működni. Sikeres volt az új koronavírus-járvány idején a kutatók munkája, tudása a védekezésben, hiszen száznál több projektjavaslatot adtak, egyebek közt négy lélegeztetőgépet fejlesztettek, és megkezdődött ezek gyártása – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás címmel tartott online konferencia megnyitóján.
A tárcavezető bejelentette: 2021-ben tovább emelkedik a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrás. Hozzátette, a felsőoktatási intézményekben modellváltás valósul meg, az egyetemek köré tudományos és innovációs parkok szerveződnek, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását a kormány hamarosan megvizsgálja. Ugyanakkor jelezte, hogy „a magyar állam nem vonul ki a felsőoktatás finanszírozásából, fenntartó funkcióját vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaira bízza”.
„Szeretnénk, hogy az egyetemi kapcsolatok elmélyüljenek a vállalkozásokkal, ekkor tudjuk a magasabb hozzáadott értéket kitermelni Magyarországon. Azt látjuk, hogy a felsőoktatás átalakulásával megszűntek az egyetemi együttműködéseket lassító gátlótényezők, miközben létrejöttek a motivációk és az anyagi ambíciók. Most azok az egyetemi ökoszisztémák, amelyek jól előkészítik, megtervezik tudományos infrastruktúrafejlesztésüket, a ’Következő Nemzedék EU’ programban előnyben részesülnek – hívta fel a figyelmet György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár (ITM). Beszélt arról is, hogy van kiút a magyar gazdaság kilábalására az új koronavírus okozta válságból: a krízishelyzet főleg bizalmi természetű, és nem strukturális probléma miatt alakult ki, a magyar gazdaság exportpiacán jelentősek a megtakarítások, folyamatosan indul a termelés, Magyarország sikeresen védekezett a vírus ellen, és ez bizalmi tőkét jelent a cégek, a külföldi befektetők felé.
„Tíz nap alatt tíz évet fejlődtünk" – jellemezte az egyetemek digitális átállását Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények rendszerfolyamatainak jelentős része elavult, teljes körű digitalizációval kevesen rendelkeznek, pl. csak néhány helyen van megoldva a digitális aláírás. Az online oktatás kényszermegoldás a labor- és eszközigényes kurzusok esetén, a műszaki területen pedig kifejezetten minőségi és hatékonysági szempontból nélkülözhetetlen a személyes oktató-hallgató kapcsolat – sorolta a járvány által felszínre hozott megoldandó feladatokat a professzor, aki szerint viszont a jövőkép is tisztult. „Az egyetemeken különféle tanulmányi, gazdálkodási, nyilvántartási, HR rendszerek működnek, tehát számos adatunk, kompetenciánk van; minden adott ahhoz, hogy ezeket a mesterséges intelligencia eszközeinek segítségével automatizáljuk. A Műegyetem készen áll a munka országos szintű támogatására.” Ennek alapja a papírmentes, digitális szemléletű e-egyetem, az e-tartalom (virtuális tankönyvek, segédanyagok) és az e-infrastruktúra – jegyezte meg a szakember, hozzátéve: a VIK-en 2020. augusztus 15-ig több informatikai kurzus teljes digitális tananyaga elkészül.
