Paradigmaváltás történt a felsőoktatás, a cégek és a kormányzat szemléletében, vagyis azoknál, akik kijelölhetik az informatikushiány megoldásának irányát – hangsúlyozta a szereplők összefogásának fontosságát a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Horváth Zita ismertette, hogy míg felsőoktatási informatikai képzésre 2016-ban 10396-an, addig 2017-ben 11159-en jelentkeztek (úgy, hogy az első helyes jelentkezők száma 2016-ban 7634 volt, 2017-ben pedig 8451). Beszélt arról, hogy 2018-tól három új képzés indul: az említett üzemmérnök-informatikus alapszak mellett autonóm rendszer-informatikus (MSc) szak a Műegyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen, továbbá autonóm járműirányítási mérnök (MSc) képzés szintén a BME-n, valamint az ELTE-n.
A tervek szerint 2018 szeptemberétől lesz elérhető a Műegyetemen a gyakorlatorientált új alapképzés, az üzemmérnök informatikus BProf szak.
„Az elmúlt évhez képest idén nőtt az informatikai képzésünket első helyen megjelölő felvételizők aránya, majd kiderült, hogy a jelentkezők el is érték a magas ponthatárainkat, és bekerültek hozzánk” – ismertette Józsa Jánosaz IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös sajtótájékoztatóján. A BME rektora örömmel látta, hogy az IT-területhez kapcsolódó szakok iránt országszerte, így a Műegyetemen is erősödött a diákok érdeklődése, és úgy vélte, „a számok alapján elindultunk fölfelé, és a sikert látva érdemes ezt hirdetnünk”.
