Az Elektronikai Technológia Tanszék fájdalommal tudatja, hogy Dr. Ripka Gábor c. egyetemi docens 2010. szeptember 16-án , életének 73. évében elhunyt. Ripka Gábort a Kar saját halottjának tekinti.
Búcsúztatása 2010. október 1-én 10.30 órakor lesz a Csepeli temetőben.
�
Nekrológ
�
��Ripka Gábor
1938-2010
a BME Elektronikai Technológia Tanszék
címzetes egyetemi docense
�
Család, szakma, társadalmi élet, sport. Egy teljes életet élő, kiegyensúlyozott, tehetséges és azzal jól gazdálkodó baráttól, kollégától búcsúzunk.� Szakmai útja szinte teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez kötötte. Kiemelkedő képességű hallgatóként már 1958-ban a Műszer és Finommechanika Tanszéken demonstrátor, majd 1962-től tanársegéd. Töretlen ívű szakmai utat választ, amikor 1964-ben a Híradás és Műszeripari Technológia Tanszék alapító tagjai közé lép. Kicsi, elszánt csapat, amely üres szobákban, aulából leválasztott zugokban kezd dolgozni azon, hogy egy egyetemi szak anyatanszéke legyen. Nagy a feladat, de nagy a lehetőség is amellyel Ripka Gábor él és 46 éven keresztül a kor követelményeinek megfelelően elnevezést váltó Elektronikai Technológia Tanszék egyik meghatározó egyénisége lesz. Precíz nyilvántartásaiból a közelmúltban összesítette, hogy 132 tantárgyi szemeszter oktatásában vett részt. 9 új tárgy tematikáját dolgozta ki önállóan, további 10 tárgyéban pedig alkotó részt vállalt. A Villamosmérnöki Karon kívül megbecsült előadója volt a Gépészmérnöki Kar mechatronikai képzésének, korábban a Mérnöktovábbképző Intézetnek, majd a különböző vállalati továbbképző tanfolyamoknak. Sok energiát fektetett a laboratóriumi oktatás lehetőségeinek folyamatos korszerűsítésébe. Döntő részt vállalt a hajdani finommechanikai mérések szinte a semmiből történő beindításában, a rétegtechnológiák, a szereléstechnológia, a korszerű felületszerelés laboratóriumi feltételeinek megteremtésében. Ezekben az években az egyéni tudományos karrierépítést másodlagosnak tartotta. 1980-ban doktorált Summa Cum Laude minősítéssel. Ennél az eredménynél sokkal büszkébb volt arra, hogy 8 fiatal kollégának volt témavezetője az egyetemi műszaki doktori képzésben. Mérnöki vénája azt diktálta, hogy szakmailag állandóan meg kell újulni, így a technikai-technológiai fejlődést követve az elektronikai gyártás szinte minden lényeges területével foglalkozott. Szakmai kedvencei azonban voltak. Különösen intenzíven foglalkozott az áramköri hordozók, az alkatrészek tokozása és a szereléstechnika szakterületeivel. Nagyrészt ezeken a tématerületeken végezte az utóbbi években az ipari megbízásos kutató-fejlesztő munkát, melyek közül pályafutása során 61-nek volt a témavezetője. Szenvedélyesen gyűjtötte a szakmai információkat. Több mint 50 tanulmányúton vett részt, mindenhonnan több kilónyi papírral és sok GB-nyi elektronikus információval tért haza. Gazdag szakirodalmi tevékenysége során 12 könyvnek 26 egyetemi jegyzetnek, 82 szakcikknek és 63 kutatási jelentésnek volt szerzője, társszerzője. Szerzői tevékenysége mellett kiemelkedő szerkesztő volt. A szaktudás éles szemmel, kitűnő ízléssel és a könyvészeti újítások állandó keresésével párosult. Nem volt könnyű dolga annak a 94 főnek, akiknek diplomatervezési konzulense volt, mert a hallgatóktól is nyomdakész anyagokat kért. Cserébe azonban nyugodtan elmondhatták, hogy egy szerkesztési kurzust is elvégeztek. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az elektronikai iparban csak elvétve akad olyan munkahely, ahol valamelyik mérnök nem találkozott Ripka Gábor oktatói munkájával, könyveivel, cikkeivel. Munkásságát Bárány Nándor Tudományos Díjjal, miniszteri és rektori elismerésekkel, Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel, címzetes docensi cím adományozásával, a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett és a Műegyetemi Atlétikai és Football Club kitüntetéseivel ismerték el.
Társadalmi tevékenysége során a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete egyetemi titkárhelyettese, a MAFC tenisz szakosztályának vezetője, valamint az Elektronet szakmai folyóirat technológiai rovatának vezetője volt.
Utolsó napjaiban úgy érezte, sok restanciája gyűlt össze. Vasárnap bejött az egyetemre és számos dobozban alkatrészeket, anyagokat, dossziékban információs anyagokat, bíráló részére általa átnézett szakdolgozatot hagyott a címzetteknek. Senki sem gondolta, hogy már nem éli meg a kézbesítésüket. Emberi és szakmai értékekben rendkívül gazdag életutat zárt le végérvényesen a hirtelen halál.
�
�
