2016. július 29-én méltósággal viselt súlyos betegség következtében elhunyt Kollár István egyetemi tanár.
Temetésére szűk családi körben került sor..
A kar munkatársai augusztus 23-án búcsúztak el tőle a Magyar Szentek Plébánia kertjében , ahol Péceli Gábor emeritus rektor emlékezett a hátrahagyott életműre:
" Tudtuk, hogy nagy a baj, de Vele együtt reménykedtünk. Vágyaink nem váltak valóra, és most itt állunk egy közös főhajtásra hamvai előtt. Fájdalmas a tudat: Kollár István professzor befejezte földi küldetését.
Az elmúlt hetekben emberi nagyságát, szakmai kiválóságát nekrológokban és péntek délutáni búcsúztatóján szóban többen is méltatták. Nemzetközi hírű tudós, alkotó mérnök, kiváló tanár, nagyszerű ember. Egy végtelen becsületes, tisztességes, következetes, elveihez, hitéhez hű ember. Aki maradandót alkotott tudósként, mérnökként és tanárként egyaránt. Számunkra, a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának munkatársai számára ezek tényanyaga közelről ismert, közvetlen munkakapcsolathoz kötődő tapasztalat és dokumentumok sokasága támasztja alá.
Mostani közös főhajtásunk a Kar munkatársainak, szakmai közösségének együttes főhajtása. Azok főhajtása, akik nem csupán egy kiváló egyetemi tanár emlékét hivatottak őrizni, hanem akik felelősséggel tartoznak Kollár István professzor életművének, szakmaiságának megőrzéséért, a megkezdett kutatások folytatásáért, a még tovább viendő gondolatok érleléséért, az általa képviselt, ill. teremtett értékek őrzéséért és kamatoztatásáért, a tanítványok révbe juttatásáért.
Bár tudtuk, hogy nagy a baj, mégis nagyon hirtelen ment el. A jövőre vonatkozó tervek, vállalások, öletek sokaságát hagyta örökül. Mi a dolgunk ezzel? A válasz lehet sokféle, de Egyetemünk, Karunk és azon belül tanszékének szellemisége nem diktálhat mást, mint ezek továbbvitelét: Bátran mondhatjuk ez is “a mi munkánk és nem is kevés”.
Hisszük, hogy a most elárvult tanítványok letéteményesei ennek a küldetésnek, hiszen meg fognak születni azok a cikkek, disszertációk és kutatási jelentések, amelyek témavezetője mostanáig Kollár István volt.
Tudjuk, hogy a tanszéki munkatársak ugyancsak letéteményesei ennek a vállalásnak, amikor tantárgyai, kutatási projektjei átvételekor értő gondossággal őrzik/mentik azokat az értékeket, amelyeket Kollár István alkotott és képviselt.
De fontos szerep hárul a Kar vezetésére is annak az igényességnek és következetességnek folyamatos érvényesítése terén, amelyet Kollár István a tudományos utánpótlás nevelés, az értékelési és minősítési rendszer kapcsán képviselt.
István, amikor főhajtással búcsút veszünk Tőled temetésed színhelyén, hálás szívvel köszönjük mindazt, amit Tőled, ill. Általad kaptunk, hogy közösségünk meghatározó, alkotó személyisége voltál, hogy értünk is voltál.
Emlékedet, eredményeidet, tudásodat vállalásainkon keresztül is őrizzük. Így élsz tovább nem csak a szívünkben, hanem az Egyetemhez kötődő mindennapos tevékenységünkben is. Egyetemünket mindenkori munkatársainak életműve teszi azzá ami: ismertté, elismertté, magas presztízsűvé. A Te életműved is ehhez járul hozzá. Isten Veled, nyugodjál békében."
Budapest, 2016. augusztus 23.
